Mindenkinek lehet rossz napja. Van, hogy semmi sem sikerül. Minden balul üt ki. Elsózzuk a kávét, lekéssük a buszt, összeveszünk a legjobb barátunkkal, leszid a főnök, nem kapni a boltban a kedvenc joghurtunkat. Még a legegyszerűbb, leghétköznapibb rutinnak sem tudunk rendesen eleget tenni. Biztosan mindenki ismeri a helyzetet, amikor egy nap annyi szerencsétlenség és kudarc ér minket, hogy már csak nevetni tudunk a helyzeten.
Ilyenkor persze mindig magunkat okoljuk: csak én lehetek ilyen tápos, nem vagyok semmire sem alkalmas. Vagy - a mi még rosszabb - másokat teszünk bűnbakká, másban keressük a hibát.
Milyen érdekes, hogy a Prédikátor könyvében, bölcs Salamon az Úristennek tulajdonítja, hogy vannak rossz napok az életünkben, még pedig pedagógiai okokra visszavezethetően: “hogy az ember ne találja ki, mi következik.” Bizonytalanságban vagyunk tartva. De mire jó ez? Hát játszik velünk az Jóisten?
Nem gondolom, hogy az lenne a szórakozása a Teremtőnek, hogy keresztbe tegyen nekünk egy-egy nap. Inkább abból fakadhat ez a jelenség, hogy jól ismeri az Úr az ő teremtményeit, ismeri a szívünket, a gyengécske akaraterőnket, az állhatatlanságunkat. Mennyire jellemző ránk, emberekre, hogy ha jól mennek a dolgaink, akkor hajlamosak vagyunk elfeledkezni Istenről.
Nem tudhatjuk meddig tart az életünk, bármelyik pillanatban a fekete zsákba kerülhetünk és a világ is meglepetésszerűen ér majd véget, ahogy a betörő is úgy időzíti a ház feltörését, hogy ne lehessen előre tudni az érkezését. Mennyire kiszámíthatatlan minden! Emberi oldalról nézve legalább is.
Az Úr részéről minden stabil és a helyén van. Ezért jó, ha rábízzuk magunkat és az ő fejével gondolkodunk.
Bal lábbal keltünk és semmi nem jön össze? Ne okoljuk ezért se magunkat, se a párunkat, se pedig a szomszédot. Inkább gondoljunk arra, hogy Isten ilyen szerencsétleneket is szereti és a rossz nap után derűs nap fog következni, előbb-utóbb.
Ha jó napunk van, akkor adjunk hálát. Egyébként köszönjük meg, hogy a kevésbé szerencsés napokon is tudhatjuk: Ő velünk van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése