72 tanítvány nem kevés. 36 pár, merthogy kettesével mentek. Őket küldi el Jézus, viszonylag részletes viselkedési kódexszel, meg hangsúlyozva küldetésük jelentőségét. Elég negatív hangulatú példákkal hangsúlyozva felelősségüket, városok sanyarú sorsát emlegeti.
Prófétai küldetés ez, Isten üzenetét vinni, megjeleníteni. Ehhez illően komoly hatalom is van a kezükben. A küldetés nem az egóról szól. Nem olyan felkenés ez, hogy nálatok az igazság, mondjátok meg a tutit, és aztán vérük rajtuk, magukra vessenek. Nem egy kipipálás, hogy nekik is hangzott az Ige, akinek van füle hallja. Erre is van példa, Jézus így is beszél, de talán most nem ez a hangulat.
A rossz példák azt jelzik, úgy kell szólni, hogy megértsék. Mert nem a próféta fontos, hanem a nép. A próféták eszközök, majdhogynem csereszabatosak, olykor akár feláldozhatók és ritkán boldogok. Ezzel együtt kedvesek Istennek és titkok tudói, erők birtokosai.
És számon kérhetők. Rajtuk is múlik az üzenet sikere, úgy kell hát azt közvetíteniük, hogy elérje a hallgatókat. A meghallgatás és elutasítás ugyanis következményekkel jár. Nem mindegy mit közvetítenek és nem mindegy hogy.
Nem csak a tanítványt utasítják el, azt is, akit képvisel. Egy képviselő nem csak, és nem is elsősorban magát járatja le, hanem az ügyét, legalább annyira, mint amennyire azt személyénél fontosabbnak tartja vagy állítja be. Ha a maga nevében szól, őt nézik bolondnak – vagy kezdik bálványozni, esetleg más reakciók –, de ha egy ügyet képviselve szól, az ügynek lesz elfogadottsága vagy elutasítottsága. Ha elutasítás lesz belőle, akkor Isten elutasítása. És ez legalább annyira minősíti a prófétát, mint a népet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése