Tükröm, tükröm...

„Ne ítéljetek, hogy ne ítéltessetek! Mert amilyen ítélettel ítéltek, olyannal ítéltettek; és amilyen mértékkel mértek, nektek is olyannal mérnek. Miért nézed a szálkát atyádfia szemében, a magad szemében pedig miért nem veszed észre még a gerendát sem? Vagy hogyan mondhatod akkor atyádfiának: Hadd vegyem ki szemedből a szálkát! - mikor a magad szemében ott a gerenda. Képmutató, vedd ki előbb saját szemedből a gerendát, és akkor majd jól fogsz látni ahhoz, hogy kivehesd atyádfia szeméből a szálkát.” Máté 7,1-5.

„Nem értem miért ilyenek egyesek. Ha én nem hívom őket, akkor nem keresnek. Nem törődnek velem, nem érdekli őket hogy hogyan vagyok, nem figyelnek rám. Én vagyok az, aki megpróbál mindent szeretetből tenni, de nem kapok viszonzást.” Ez egy elég jellemző panasz. Lehet, hogy már te is hallottál hasonlót. Vagy esetleg a te szádat hagyták el hasonló szavak? Ha így érzel, biztos vagy abban hogy te mindenkire odafigyelsz, akinek szüksége van rád? Hogyan lehetne meggyőződni arról, hogy nem csapnak be a megérzéseid? Milyen tükröt kéne használnod ehhez?

A tükör feltalálása, alkalmazása történelmi jelentőségű. Magyarul nagyon hasznos tud lenni. Főként a hölgyek számára nélkülözhetetlen. A már egyébként makulátlan smink tökéletesítése okán mindig kell legyen minimum egy akármilyen pöttömnyi tükör a retikülben. Elsősorban a saját képünket, alakunkat szoktuk megfigyelni: hogyan nézünk ki a valóságban, miként látnak mások minket. Járműveken az úthoz és a többi közlekedőhöz viszonyított helyzetünk megállapítása miatt célszerű a használata. Bizonyára le lehet élni egy életet tükör nélkül, de nem érdemes. Nagyon sok hasznos információt ad a tükörképünk, visszajelzést kapunk hajunk, arcunk állapotáról, csipás-e a szemünk, elaludtuk-e a szakállunk. Egészségi állapotunkra is lehet következtetni egy tükör segítségével.

A Szentírás is egyfajta tükör. Sok hasznos tanácsot kaphatunk önmagunkról. Mielőtt valakiről ítéletet alkotnánk, álljunk meg egy pillanatra. Megkérdezhetjük magunkat, hogy ismerjük-e az illetőt teljesen mértékben, rendelkezünk-e minden információval ami szükséges, hogy megértsük az illető helyzetét? Nem torzítja-e valami a látásunkat? Egy hamis információ, előítéletesség, egy kellemetlen emlék?
Jézus arról beszél, hogy ha hibát észlelünk valakiben, elképzelhető, hogy mi is elkövettük azt a hibát, sőt sokkal inkább jellemző ránk, de az ember hajlamos a saját gyengeségét megbocsátani, inkább mint a másét.
Úgy érzed nem szeretnek eléggé, hogy nem törődnek veled, nem figyelnek rád? Te vajon mindenkit szeretsz-e, odafigyelsz mindig mindenkire, akinek szüksége van rád?

Hiába fürösztöd önmagadban,
Csak másban moshatod meg arcodat.
Légy egy fűszálon a pici él
S nagyobb leszel a világ tengelyénél.
   József Attila - Nem én kiáltok