Korunk két varázsszava a fogyasztás és újrahasznosítás. A fogyasztástól általában a gazdaság várja a csodát, az újrahasznosítástól pedig a környezetért aggódók.
Igénkben aktuálisan Isten áll környezettudatosan a hibás termékhez. De vajon mi történik? Olyan szép képek ezek, sűrűn is idézettek és valahogy megmelengetik az ember szívét, reménységet, kegyelmet érzékeltetnek.
No de mi is van a repedt náddal egyébként? Balesetveszélyes, magas kockázatú a használata, ráadásul megtévesztő, mert épnek tűnhet. Nálunk a gondnok a kiégett neonoknak letöri a bütykét (vagy mit), hogy ne legyen összetéveszthető a működőképessel, legkésőbb behelyezésnél derüljön ki, hogy rossz. Vajon nem jó-e, ha egyértelművé válik a helyzet, mi a jó és mi a rossz? A majdnem jó, a ránézésre ép az megtévesztő. És a teher alatt úgyis eltörik, csak még nagyobb lesz a kár, mert számítottak rá, és nem tudott megfelelni. Akkor úgyis nyilvánvalóvá lesz a hiba.
A mécses meg rosszul működik. Füstöl, pislog. Vagy olyan egyéb mellékhatással jár a fénye, ami egy idő után aránytalanul kellemetlen – a csípős füsttől nem látunk –, vagy csak olykor világít rendesen és nem lehet számítani rá, csak véletlenszerűen de inkább idegesítően kaotikusan hasznos. Az is lehet, már a végét járja, az utolsó kis fellobbanások ezek. Itt is jobb lehet a sötétség, az legalább egyértelmű. A bizonytalanság talán rosszabb, mint a tiszta helyzet, igen stresszes, ha nem tudjuk mire számíthatunk.
Az elhasználódott és már alkalmatlan eszközök további nem használata pazarlás lenne? Mikor legyen, hogy valami régi helyett újat, épet, használhatót szerzünk be? Hétköznapjaink kérdései ezek.
Szerencsére a hibás dolgok esetén nem csak a tönkretétel a lehetőségünk. Jó esetben szóba jöhet a javítás, felújítás. Ez persze nem klasszikus újrahasznosítás, újrafeldolgozás, hanem az eredetinek ismét használatba vétele, használhatóvá tétele. Hiszen nem cél, hogy valami gyengét gyengének hagyjunk továbbra is, ahogy a pislogó, füstölgő fényforrás sem szerencsés, ha csak ezt folytatja tovább. A nád elvileg megerősíthető vagy sérülése figyelembe vételével maradék teherbírása még kihasználható, amennyiben még élő a nád akár regenerálódhat is. A mécses olajjal feltöltve, a mécsbelet megigazítva alkalmas lehet hibátlan működésre. A hiba tehát jó esetben orvosolható, hozzáállás kérdése, hogy használjuk-e tovább, megfelelő odafigyeléssel, törődéssel.
Igaz lehet ez sok mindenre. Eszközeinkre, kapcsolatainkra, feladatainkra. Úgy tűnik mindenből lehet új, jó, ami még jó. De Isten az elromlottban látja még a lehetőséget, azt, hogy jó lehet. Itt rólunk van szó, minden repedtségünkkel és pislogásunkkal, füstölgésünkkel. Meg akar javítani, tovább használni. És előbb használhatóvá tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése