A gyakorlott halász fáradozása eredménytelen maradt. Bizonyára kipróbálta az általa addig gyakorolt fogásokat, hogy másnap is legyen családjának élelme. Most az a Valaki kéri őt, hogy hajójából tanítsa a vízparton állókat, Akit ugyan már ismer, de nem szakmabeli, hanem tanít és gyógyít (Lk 4,38-39). Azután újbóli halászatot javasol. Mi játszódhatott le a tapasztalt halászmesterben, hogy – bár kissé vonakodva - „mégis” újból vízbe meríti hálóit?
Mindenesetre az „egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de...”, a „de” mutatja, hogy valamiért érdekli a kapott ajánlat. „De a te szavadra.” Itt van az első fordulat Péter viselkedésében. Nem folytatja az éjszakai hiábavaló fáradozásról szóló beszámolóját, hanem amint felvillan az egyelőre ismeretlen forrásból jövő biztatás, azonnal cselekszik. Az eredmény: „olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik”, és segítségül hívták a társaikat is. A halászzsákmány akkora volt, hogy süllyedéssel fenyegette a hajókat. Ekkor támadt Péterben a felismerés: „Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram!” Ez a második fordulat Péter életében, Jézus ekkor bízta meg őt azzal, hogy emberek halásza legyen.
Az új évben nekünk is vannak emlékeink a múltból, sikertelen kísérletekről, elvetélt ötletekről, kipróbált, nem bevált gyakorlatokról, ezért bátortalanná leszünk. A jövő kilátásai sem dobnak fel, fenyegetően festik meg a látóhatárt. Az idő pedig rohan, nincs idő sok spekulációra. Jézus ma is szól azoknak, akik sikertelenségük miatt hezitálnak: „...vessétek ki hálóitokat fogásra”! Nem szokásból, nem a kétes eredmény iránti várakozással, nem reménytelenül, hanem „fogásra”. Eredményre, zsákmányra, sikerre. Gyermeked szigorral próbáltad távol tartani a rossztól? Jézus rámutat: ha ilyenek nem lesztek… akiket inteni, segíteni kell, ahogyan Ő, szeretetből. Főnököd kibírhatatlan… próbáltad megérteni őt? Anyósod nem kedves hozzád, te rokonszenveztél vele valamikor? Felsőbb hatalom..., kritizálod őket? Jogosan. Az Ige pedig: „tartsatok könyörgéseket, imádságokat, esedezéseket és hálaadásokat minden emberért, a királyokért és minden feljebbvalóért… Ez jó és kedves a mi üdvözítő Istenünk színe előtt...”. Házastársaddal miképpen enyhítetted a fel-feltámadó feszültségeket?
Vannak bevált szokásaink, kliséink, amelyeket szeretünk használni vagy azért, mert így tanultuk őket, vagy pedig hasznosnak bizonyultak előzőleg. Amennyiben ma mégis használhatatlanok, Jézus Krisztus tud újakat ajánlani. Panasz helyett imát, harag helyett megbocsátást, rossz hír hordása helyett jót mondani másokról, elzárkózás helyett nyitottságot, lazaság helyett meggondoltságot, emberek lenézése helyett becsülni őket, békétlenség helyett megbékélést. Ha az Ő kútjából merítünk, nem fogy ki sohasem erőnk, energiánk, mert Ő feltölti azokat. Péter engedelmeskedett és
nem bánta meg.
Mindennapi életünk produkál olyan eseményeket, amelyek kivédése nem mehet másképpen, csak Jézus Krisztus társaságában. Majd 80 éve megjelent egy könyv: „Mit tenne Jézus?” alcímmel. Azt javasolta, hogy minden döntésünk, tettünk előtt tegyük fel a kérdést, és aszerint döntsünk. A főcím: „Az ő nyomdokain”, tehát követésében. Mennyire kell ismernünk Őt, hogy valóban annak megfelelő legyen a gyakorlati életünk, ahogyan Ő élne napjainkban? Hitvallásaink, képeink, elképzeléseink vannak róla, de a Biblia Krisztusa, az élő Isten Fia szétfeszíti ezeket a képeket, még a hitvallásokat is. „...most tükör által homályosan látunk ...töredékes az ismeretem” - mondja Pál apostol (1Kor 13,12), viszont ez a töredékes ismeret is elég az üdvösséghez. A Szentírás által ismerhető meg az az atmoszféra, szellemiség, amely legjobban hasonlít Jézus Krisztuséra. Ezért kapunk új indításokat, új látásokat mindennapi életünkhöz, amely így eredményes lehet. Nem mindig úgy, ahogy mi gondoltuk, vagy szerettük volna. Utána mégis jó szívvel énekeljük: „Mind jó, amit Isten tészen, szent az ő akaratja.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése