Peches napok. Mindenkivel
előfordul, hogy egy napon belül szinte csak rossz híreket kapunk, persze
lekéssük az utolsó buszt, megbüntet a kalauz, a nem szeretem munkát,
munkatársat kapjuk meg egész napra. Semmi sem sikerül. Csak rossz történik.
De most nem erről van szó. Hanem
azokról a napokról, melyeken életünk legfontosabb, legstabilabb elemei
semmisülnek meg, családtagjainkat éri veszteség, legalapvetőbb céljaink válnak
elérhetetlenné. Elvesztjük munkánkat, bizonytalan a megélhetésünk, elutasítanak
a hivatalokban, a barátok nem érnek rá, nem értik, avagy éppen minket
hibáztatnak: - túl negatív vagy. Amikor
minden remény elhagy, amikor már enni sincs erőnk. Úgy tűnik, minden ajtó
bezárul és Isten segítsége sem érkezik, pedig bízom benne, betartottam a
játékszabályokat és mégsem jön a megoldás. Most egy ilyen helyzetről van szó. A
kétségbeesett, de reménykedni próbáló várakozásról.
De remélem te is megtapasztaltad,
hogy aki kitart, az megtapasztalhatja a megnyugvást, a békét, akár a segítség
megérkezése előtt is: „ - Tudom Uram, te időben érkezel. „
A zárt ajtók előtt türelem és hit
kell, a nyitott ajtók előtt bölcsesség és mértékletesség.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése